<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
		
		<title>Mothersnight</title>
		<link>http://hu.mutternacht.de/</link>
		<description>News</description>
		<language>hu</language>
		<image>
			<title>Mothersnight</title>
			<url>http://hu.mutternacht.de/fileadmin/tt_news_article.gif</url>
			<link>http://hu.mutternacht.de/</link>
			<width></width>
			<height></height>
			<description>News</description>
		</image>
		<generator>TYPO3 - get.content.right</generator>
		<docs>http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss</docs>
		
		
		
		<lastBuildDate>Thu, 19 Jan 2012 13:55:00 +0100</lastBuildDate>
		
		
		<item>
			<title>Földre szült csecsemők - Malawi cikk</title>
			<link>http://hu.mutternacht.de/home-hungary/hirek/singleview/article/foeldre-szuelt-csecsemok-malawi-cikk.html</link>
			<description>A nők elleni erőszak egyik legsúlyosabb módja a szándékuk elleni teherbe ejtésük. Az ENSZ becslése...</description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="bodytext">A nők elleni erőszak egyik legsúlyosabb módja a szándékuk elleni teherbe ejtésük. Az ENSZ becslése szerint a világban a fogantatások több mint harmada ilyen. A helyzet különösen Afrikában aggasztó. Kósa Regina a Női Életek Megmentése program keretén belül, egy nemzetközi csoport tagjaként, a székesfehérvári BOCS Alapítvány képviseletében a közelmúltban egy hetet töltött Malawiban. Tapasztalatairól kérdeztük.</p>
<p class="bodytext">&nbsp;</p>
<p class="bodytext"><a href="http://www.szabadfold.hu/aktualis/foldre_szult_csecsemok_eroszak_afrika_malawi_csaladtervezes" target="_blank" >www.szabadfold.hu/aktualis/foldre_szult_csecsemok_eroszak_afrika_malawi_csaladtervezes</a></p>]]></content:encoded>
			
			
			<pubDate>Thu, 19 Jan 2012 13:55:00 +0100</pubDate>
			
		</item>
		
		<item>
			<title>Demográfia: Az állam bukások fő okozója</title>
			<link>http://hu.mutternacht.de/home-hungary/hirek/singleview/article/demografia-az-allam-bukasok-fo-okozoja.html</link>
			<description>Demográfia: Az állam bukások fő okozója

Copyright © 2011 Earth Policy Institute</description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="bodytext"><a href="https://docs.google.com/document/d/1uMts58jAaLZjcSdaNozBPUWvNuEY9FediVIk5XkNSE4/edit" title="Opens external link in new window" target="_blank" class="external-link-new-window" >Demográfia: Az állam bukások fő okozója</a></p>
<p class="bodytext">&nbsp;</p>
<p class="bodytext"><a href="http://www.earth-policy.org/contact_us/C94" id="internal-source-marker_0.5983417975075395">Copyright</a>&nbsp;© 2011 Earth Policy Institute</p>]]></content:encoded>
			
			
			<pubDate>Thu, 17 Nov 2011 15:07:00 +0100</pubDate>
			
		</item>
		
		<item>
			<title>7 milliárd ember a földön: megállíthatjuk a növekedést?</title>
			<link>http://hu.mutternacht.de/home-hungary/hirek/singleview/article/a-vilag-helyzete-nepesedes-fejezet-magyarul.html</link>
			<description> A washingtoni Worldwatch Intézet igazgatójának friss írása a népességrobbanásról és a nők...</description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="bodytext"> A washingtoni Worldwatch Intézet igazgatójának friss írása a népességrobbanásról és a nők jogairól.<br />Az évenkénti A világ helyzete c. kötetét magyarul 1991 óta kiadja a Föld Napja Alapítvány, sőt, már az 1987-es is megjelent magyarul, a népesedés fejezet a<a href="http://bocs.hu/index.php?&amp;t=/fdk/minden.php?d=1151" title="Opens external link in new window" target="_blank" class="external-link-new-window" > BOCS weboldalán</a> is olvasható.</p><div id=":35" class="ii gt"><div id=":e"><div><div class="gmail_quote"><div><div><p class="bodytext"><br />---</p></div><div><p class="bodytext">Yale Environment 360 online magazine makes a series of pieces on the world at 7 billion population and its ramifications for women, RH, and environment. This is the first of the series, titled The World at 7 Billion: Can We Stop Growing Now?, by Bob Engelman, executive director of the Worldwatch Institute, Washington D.C.</p></div><div></div><div><p class="bodytext"><a href="http://e360.yale.edu/mobile/feature.msp?id=2426" target="_blank" >http://e360.yale.edu/mobile/&lt;wbr&gt;&lt;/wbr&gt;feature.msp?id=2426</a></p>
<p class="bodytext"><br />*****************************************************************************</p>
<p class="bodytext">&nbsp;</p><div><p id="internal-source-marker_0.6746257131453604" dir="ltr" class="bodytext">7 milliárd ember a földön: megállíthatjuk a növekedést?</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">A Föld lakossága hamarosan meghaladja a 7 milliárdot, ami egyre nagyobb terhet ró bolygónkra. Két rendkívül sürgetõ feladatunk van: Képessé tenni a nőket arra, hogy saját maguk döntsenek a gyermekvállalással kapcsolatban és visszaszorítani nagy mértékű fogyasztásunkat.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Az ENSZ demográfusai nemrégiben kijelentették, hogy Halloweenkor, vagyis október végén a világ népessége eléri a 7milliárdot. Miért is ad ez aggodalomra okot? A magyarázat abban keresendõ, hogy még csak alig 12 éve léptünk be a 21.századba, ma 1 milliárddal több ember él a földön, mint 1999 októberében. Mindez a rendelkezésre álló élelmiszer- és energiaforrások fogyatkozását vetíti elõre.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Az emberiség létszáma a 19.század elején emelkedett 1 milliárdra, a múlt század közepéig pedig mintegy 1,5 milliárddal nõtt. Csupán az elmúlt 60 évben 4,5 milliárddal többen lettünk. </p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Soha ennyi és hasonló méretû egyed egy fajban nem népesítette be még a bolygót. Ennek következtében pedig a környezetével létrejött kölcsönhatások jóval intenzívebbek, mint bármely más faj esetén. Egy életforma képes volt a kihalás szélére taszítani nagy számú növény-és állatfajt.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Persze sokan állítják, hogy nem a népesség nagysága, hanem a fogyasztás növekedése az, ami problémát jelent az emberiség fennmaradására nézve. Ha azonban a világ lakossága mindössze 300 millió (kevesebb, mint az Egyesült Államok lakossága) lenne, nem kellene azon aggódnunk, hogy az egyes emberek milyen mértékben merítik ki a természeti erõforrásokat. A nagy számú és rohamosan növekvõ populációnkból következik, hogy egyénenként kell egyre nagyobb figyelmet fordítani táplálkozásmódunkra, mozgásformánkra, szokásainkra.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Másik vitatható állítás, hogy mindannyiunk elférne Los Angelesben úgy, hogy még a karunkat is fel tudnánk emelni. Azonban soha nem a rendelkezésre álló terület volt a probléma, hanem igényeink, vágyaink, vagy akár kapzsiságunk. A fogyasztás mértéke ugyan igen egyenlõtlen a világban, de mindannyiunk – legyen az akár szegény – életünk során kapcsolatba kerülünk a természettel. A tendencia pedig az, hogy ahogy telnek éveink, egyre többet fogyasztunk. Hét szegény gyermek anyja például 10-15 befolyásosabb, a középosztályba felemelkedett polgár nagymamájává válhat.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Jó példa erre Kína, ahol a népesség ma 1,34 milliárd fõ. Nem csak a gyors iparosítás károsítja itt nagymértékben a környezetet, hanem az a tény, hogy az egy fõre esõ fogyasztás - &nbsp;az óriási populációnövekedés következtében – megugrott és tovább emelkedik. Ugyanez lesz várhatóan jellemzõ Indiára is. Az pedig további aggodalmakra ad okot, hogy az Egyesült Államokban és a hozzá hasonló ipari országokban a népesség még mindig nõ, pedig itt köztudottan magas az egy fõre esõ fogyasztás mértéke.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Mindezek egyik fontos következménye a légkörbe került üvegházgáz mennyiség növekedése, amely az ipari forradalom után kezdõdött, és a 20. században bekövetkezett népesség- és fogyasztás emelkedéssel felgyorsult.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">A rendelkezésre álló édesvíz mennyisége egyre szûkösebb, az ENSZ Környezetvédelmi Programjában pedig arra figyelmeztet, hogy mintegy 14 éven belül a világ lakosságának kétharmada fog vízhiánnyal vagy vízellátási problémákkal küzdõ országokban élni.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">A Föld természetes erdeinek fele pusztult már el, és az ENSZ szerint a világ halászterületei is kimerülnek a század közepére.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Egy olyan korszakba lépünk, amit a tudósok Antropocénnak hívnak, mivel az emberiség oly mértékben átalakította a természeti világot és élõhelyeket, hogy akár egy hatodik tömeges fajkihalást is elõidézhet. Ennek fõ oka, hogy az ember étvágya egyre nagyobb, technológiáink agresszívek, és az Antarktiszt kivéve az összes kontinens földjét birtokba vettük és ellenõrzés alatt tartjuk.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Így tehát idõben elkezdeni cselekedni rendkívül fontos.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Olyan feltételek megteremtésére kell mindannyiunknak törekedni, amik elõsegítik a népességnövekedés minél elõbbi megállását. A nõk önállóságának megteremtése különösen jelentõs, hiszen így õk maguk képesek az életüket befolyásoló döntések meghozatalára. A születési ráta csökkenni fog „csupán” attól, hogy a lányok és asszonyok csak akkor vállalnak gyermeket, ha õk is így döntenek róla. Ha erre képesek lennénk, akkor a kutatások eredményei szerint az átlagos gyerekszám mindössze kettõ lenne egy családban. A népesség növekedése azonnal olyan irányba fordulna, hogy még jóval 2050 elõtt a lakosság mérete fokozatosan csökkenni kezdene.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Ezzel egyidõben az energia-, víz, és tápanyagfogyasztásunkon is változtatni kell, a természetvédelem, a hatékonyság, és a környezetbarát technológiák bevonásával.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Ha sikerülne mindezeket együttesen végrehajtani és a világ népességnövekedését megállítani, akkor egy olyan világban élhetünk, illetve élhetnek majd utódaink, ahol a születések száma egyenlõ lesz a halálozások számával. Nem veszélyeztetnénk tovább saját fajunk és más életformák fennmaradását. Az út azonban nem könnyû idáig. A születési ráta csökkenéséhez és &nbsp;átlagéletkor növekedéséhez idõbe tart alkalmazkodni az országoknak.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">Indiában és Kínában a fiúgyermekek mesterségesen indukált magas születési aránya a társadalmi stabilitást veszélyeztetheti, de ezek olyan problémák, amelyeket az egyes kormányok képesek kezelni.</p>
<p dir="ltr" class="bodytext">A népességnövekedés megállítására mindenképp törekednünk kell. Jogokkal és szabadsággal felruházni a világ gyermekvállalóit mindannyiunk felelõssége, akiknek fontos egy fenntarthatóbb világ létrejötte.</p></div><p class="bodytext">&nbsp;</p>
<p class="bodytext">fordította&nbsp;<b class="gmail_sendername">Bakaity Diána</b></p><div class="gmail_quote"><p class="bodytext"><span dir="ltr"><br /></span></p></div></div></div></div></div></div></div><div id=":ub" class="hq gt"></div>]]></content:encoded>
			
			
			<pubDate>Tue, 23 Aug 2011 10:54:00 +0200</pubDate>
			
		</item>
		
		<item>
			<title>Magyar inkubátor</title>
			<link>http://hu.mutternacht.de/home-hungary/hirek/singleview/article/magyar-inkubator.html</link>
			<description>http://www.sciencecaffe.com/sciencecaffe/hu/magyar-inkubator.html
Régóta tudnunk kellene már, hogy...</description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="bodytext"><a href="http://www.sciencecaffe.com/sciencecaffe/hu/magyar-inkubator.html" target="_blank" >http://www.sciencecaffe.com/sciencecaffe/hu/magyar-inkubator.html</a></p>
<p class="bodytext">Régóta tudnunk kellene már, hogy a jószándékú ideológiák fapados követésének eredménye a rossz gyakorlat. Persze nem tanulunk, a Pokolba vezető útra újabb és újabb ragyogó köveket helyezünk.</p>
<p class="bodytext">Egy igen alattomos, csillogó ideológiákkal bevont kő, a fogantatástól számító magzatvédelem. Az európai jog igyekszik védeni azokat, akik ezt nem tehetik meg magukért az adott körülmények között: így született meg a gyermekvédelem, állatvédelem, menekültek, kisebbségek védelme stb. Így született meg a magzatvédelem is, de magzatvédelem és fogantatástól számító magzatvédelem között óriási különbség van, ugyanis az utóbbinál egy másik fél jogai is sérülhetnek, aki nem feltétlenül szolgált rá.</p>
<p class="bodytext">&nbsp;</p>
<p class="bodytext">&nbsp;</p>
<h2 style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', Times, serif; font-weight: normal; line-height: 1; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; font-size: 18px; ">Demográfiai hajsza</h2>
<p class="bodytext">Alexandra Jachanova Dolezelova, az Európai Női Lobbi alelnöke, a magyar alkotmány magzatvédelmi passzusára reagálva figyelmzetet: “A jó családpolitika nem a demográfiai fellendülést hajszolja.”(hvg) Skandinávia pozitív demográfiája csak következménye a jó családpolitikának, ugyanis kimutathatóan több gyermek születik azokban az országokban, ahol a bérezésben és a foglalkoztatottságban nincs különbség a nemek között.</p>
<p class="bodytext">Nemzetközi tapasztalatok szerint, a fejlett országok közül ott magas a születések száma, ahol a nők nagy arányban dolgoznak, biztosítottak a családbarát munkahelyek és a társadalom tiszteli a nemek egyenlőségét, hangsúlyozza Frey Mária, a Foglalkoztatási Hivatal főtanácsadója.</p>
<h2 style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', Times, serif; font-weight: normal; line-height: 1; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; font-size: 18px; ">Miért is kell Magyarországnak ennyi gyermek?</h2>
<p class="bodytext">A demográfiai fellendülést hajszoló politika visszatetsző lehet egy olyan világban, amelyet egyébként is a túlnépesedés és az ebből fakadó éhezés és természetpusztítás súlyt. Ugyanakkor, ha csupán a Magyarországnak nevezett mikrokörnyezetünk problémáit tartjuk szem előtt, és miért ne tennénk így, hiszen itt élünk, így a mi viálgunkat ez jelenti, akkor érthető, hogy legalább egy nagyságrenddel több fiatal adófizetőre van szükség ahhoz, hogy az aktív társadalom ne roppanjon össze a nyugdíjasok orvosi ellátása és a plitikusok luxusvillái alatt.</p>
<p class="bodytext">Tehát&nbsp;<b>a fő probléma a kormány és az ország számára nem az abortusz, hanem a kevés adófizető fiatal,</b>&nbsp;csakhogy a probléma orvoslására a legegyszerűbb és leggusztustalanabb eszközhöz nyúltak az ország magasbeszédű vezetői: az anyai ösztönökkel megáldott nők bűntudatkeltésével!</p>
<p class="bodytext">Mert bármilyen más kiindulási okot találva a fiatalok kis számára saját felelősségükkel és felelőtlenségükkel kellene szembesüljenek a T. Politikusok. Tele lehet szülni az árvaházakat és az örökbefogadni vágyó szülők otthonát, de mi akadályozza meg a munkaképes, adófizetői korba lépett, esetleg még magas szintű oktatást is kapott, dolgozni, adót fizetni és vegetálás helyett élni vágyó fiatalok elmenekülését az országból? Mivel lehet rávenni az évek óta güriző, albérletet, vagy még rosszabb: törlesztő részletet fizető, vegetáló fiatal házaspárokat arra, hogy hagyják abba a szigorú fogamzásgátlást és vállaljanak gyerekeket? Hát nem a bruttó 156 ezer forintban maximalizált veszélyeztetett terhesség alatt adható összeggel...</p><blockquote style="margin-bottom:0;margin-top:0;"><p class="bodytext">(Intermezzo: Miért is fizet akkor a bérrel arányos járulékot a munkáltató és miért adózik az alkalmazott a bérével százalékos arányban? Ugyanakkor, ha netán merészel veszélyeztetett terhes lenni az alkalmazott, teljesen mindegy mekkora bérért dolgozott addig... Ez aztán a gyermekvállalást ösztönző jogszabály! Tegyük függővé a nőt a leendő apától, aki ha lelép, vagy alkoholista, vagy egyszerűen csak átlag bérrel rendelkező kenyérért küszködő adófizető, aki nem tudja eltartani a veszélyeztetett terhes feleségét, akkor a leendő anya tengődjön csak egyik napról a másikra, a lényeg, hogy szüljön egészséges fiút a nemzetnek, miközben teszkós virslit eszik krumplis tésztával. Így lesz a magzatvédelem álszent ideológia, egy ócska plakát, amelyről éppen csak a nőt felejtették le, ahol az egész nőből csak egy méh látszik, megtestesítve az álszent demagógok ideális világát, ahol a nő egy személyiség és döntési jog nélküli inkubátor, akinek elég a minimális létszükségleteit kielégíteni ahhoz, hogy teleszülje adófizetőkkel az országot.)</p></blockquote><p class="bodytext">De tegyük fel, hogy a T. Politikusok annyira szentimentálisak, empatikusak és humanisták, hogy valóban a születendő gyermek életéért aggódnak. Annyira szeretik az összes kis sejtcsomót, hogy a női testet inkubátornak sugalló plakátokkal is képesek terjeszteni az igét (hozzáteszem, az említett plakáton, melyet az EU már betiltott, egy három hónaposnál jóval idősebb embrió látható, akinek mindene megvan és a jelenlegi törvények szerint is tilos már ennyi idősen az abortusz, ami érthető). Ha minden egyes életért így aggódnak, akkor ez miért nem látszik az élet többi területén? A putriban rohangáló mezítlábas gyerekekhez miért nem mennek ki személyesen segíteni, vagy a kukában turkáló idős bácsihoz, vagy a másfél szobás panelban lakó öt tagú családhoz, vagy a 24 órázó, albérlettartozásokkal teli, gázszámlától rettegő fiatal rezidens orvoshoz?</p>
<p class="bodytext">És amennyiben az örökbeadást az abortusz alternatívájaként hirdetik, szemmel láthatóan minden háttérismeret nélkül, kérem járuljanak a csóró pórnép elé jó példával és politikus-családonként fogadjanak örökbe legalább egy gyermeket, nem nézve azt, hogy csecsemő korú, szőke, kékszemű, cukiság legyen...</p>
<p class="bodytext">Alapvetően nem az abortusz-elleneséggel van itt kérem szépen a baj, hanem a józan ész és ezáltal az egyensúly hiányával.</p>
<h2 style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', Times, serif; font-weight: normal; line-height: 1; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; font-size: 18px; ">Ember vagy nem ember?</h2>
<p class="bodytext">Minden abortusszal kapcsolatos vita során a szembenálló felek előbb-utóbb beleütköznek a legfontosabb elvi kérdésbe: embernek tekinthető-e már a kezdetektől a megtermékenyített petesejt? A katolikus egyház mindenki által ismert álláspontját, - amely még az óvszer használatát is tiltja, ami különösen fincsi az afrikai, AIDS súljtotta területeken végzett missziókban - most mellőzzük, hiszen itt elsősorban az a kérdés, hogy megilletik-e az emberi jogok a magzatot már a kezdetektől.</p>
<p class="bodytext">Tudományosan még mindig nem eldöntött és végképp nem bizonyított, hogy mikortól tekinthető a magzat tudattal, személyiséggel rendelkező emberi lénynek és ilyenformán mikortól tekinthető gyilkosságnak a magzat elhajtása. A magzatot viselő nőt, azonban mindenképpen megilletik az emberi és egyéb jogok, így, amíg nem öngyilkosságról van szó, teste sorsát illetően egyedül neki van döntési joga.</p>
<p class="bodytext">Alternatíva: Tekintsük a magzatot kezdettől embernek és fogadjuk el az alkotmány fogantatástól számító magzatvédelmi passzusát. Ebben az esetben a mesterséges megtermékenyítés során “keletkezett” zigóták (megtermékenyített petesejtek), amelyek nem kerülnek beültetésre, mind meggyilkolt embereknek tekinthetők. Tehát: a mesterséges megtermékenyítés eljárása elveszíti legalitását, így még annyi gyermek sem születhet, mint eddig, ugyanakkor ezek a szülőségre vágyó emberek örökbefogadásra kényszerülnek, mivel azonban az abortusz is illegális ebben a verzióban, máris egyensúly van. Egy álszent, fekete-fehér világban, vagy egy sci-fiben talán...</p>
<p class="bodytext">Úgy gondolom, a létjogosultsággal rendelkező kérdés nem az, hogy embernek tekinthető-e egy 16 sejtes szedercsíra vagy sem. A kérdés az, hogy&nbsp;<i>lehet-e több joga egy olyan entitásnak, amelyről tudományosan és elviekben sem eldöntött, hogy van-e tudata, személyisége, mint egy egyértelműen tudattal rendelkező embernek, azaz a felnőtt nőnek?</i></p>
<p class="bodytext">Nem arról van szó, hogy egy születendő magzatnak ne legyenek jogai, hiszen egy újabb emberi élet lehetőségét rejti minden egyes kis zigóta. Csakhogy nem mindegy, hogy milyen lesz ez az élet... Másrészt a nő nem inkubátor, hanem elsősorban ember, akinek döntési joga és szabad akarata van, még akkor is, ha ez sokaknak rendkívül kínos.</p>
<h2 style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', Times, serif; font-weight: normal; line-height: 1; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; font-size: 18px; ">Az abortusz nem foghúzás</h2>
<p class="bodytext">A közhiedelemmel ellentétben nem a karrierista önző szinglik és nem a felelőtlen tinilányok a leggyakrabban előforduló vendégek a női klinikák magzatelhajtó beavatkozásain, hanem a házas, olyakor többgyermekes nők. Ezesetben tehát van mellettük egy férfi is, akiről nem sok szó esik a bűntudatkeltő monológokban és józan ésszel elég világosan látszik, hogy nem arról van szó, hogy nem akarják, hanem éppenséggel&nbsp;<i>nem tudják</i>&nbsp;megtartani a következő gyermeket, esetleg csak a már meglévők kárára, akiknek egy újabb testvérrel mindenből még kevesebb jutna.</p>
<p class="bodytext">Egy másik közhiedelemmel ellentéteben, az abortusz nem egy foghúzás, amelyre kissé izgulva, de végülis nyugodt szívvel megy el az ember. Az abortusz a nő testét és pszichéjét súlyosan megviselő orvosi beavatkozás, amelyet sokszor még évek múlva is nehéz kiheverni. Ez pedig, továbbra is a józan ész sugallta gondolatmenetnél maradva, azt jelenti hogy az a nő, aki feszengve toporog az abortuszt végző orvos rendelője előtt, súlyos&nbsp;<i>kényszerhelyzetben</i>&nbsp;van és legtöbbször egyedül visel minden ezzel járó lelki terhet. A legszomorúbb, amikor olyan nő áll ott, akit gyakorlatilag belehajszolt a párja, vagy családja, és nem lehet más választása, mert családbarát munkahelyek híján, ki van szolgáltatva ennek a nyomást gyakorló bandának. Természetesen ilyenkor sem esik szó a férfiról, aki így vagy úgy, de részt vesz ebben a döntésben.</p><blockquote style="margin-bottom:0;margin-top:0;"><p class="bodytext">(Intermezzo: Egy kedves barátnőm és párja, miután már több éve együtt éltek és a férfi viszonylag jól keresett, elhatározták, hogy egy éven belül gyermeket vállalnak. Bár a szándék közös volt, amikor a lány boldogan közölte, hogy terhes, párja visszahőkölve nyüszítette, hogy nem számított rá ilyen hamar, erre még nincs felkészülve, inkább menjen abortuszra. Csak így, lazán, félvállról... Ilyen, amikor valakinek fogalma sincs, miről beszél. Miért is lenne, hiszen az egész álszent társadalom, tesz róla, hogy csak a kényszerhelyzetbe került nő és az orvos tudja, milyen beavatkozást is takar egy abortusz, azt a látszatot keltve így, hogy ez egy egyszerű és kézenfekvő döntés, egy rutin, így mentve fel a döntés többi szereplőjét, hiszen nem olyan nagy dolog ez, magára lehet hagyni vele a nőt. És éppen ezért veszélyes felfogás,hogy &nbsp;be kell tiltani, mert a nők úgy járnak abortuszra, mint a fodrászhoz. A lényeg, hogy a lány vett egy mély és bátor levegőt és otthagyta önző párját az anyaságot választva, annak ellenére, hogy néhány napja felmondtak neki a munkahelyén, még mielőtt közölhette volna, hogy terhes. Legalábbis a hivatalos verzió szerint... Se fizetés, se támasz. Mi lesz vele most? Miből neveli fel gyermekét legalább bölcsődés koráig? Az abortuszra kényszerülő nőt elítélné, de a minden nehézség ellenére gyermeket vállaló nőért nem tesz semmit a T. Állam és Társadalom.)</p></blockquote><h2 style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', Times, serif; font-weight: normal; line-height: 1; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; font-size: 18px; ">Valódi magzatvédelem</h2><ul><li><b>Számomra a magzatvédelem ott kezdődik, hogy a dolgozó emberek munkáját annyira megbecsülik, hogy férfi és nő csupán érzelmileg függ egymástól, anyagilag semmiképpen.</b></li><li><b>A magzatvédelem ott kezdődik, hogy a nőt nem rúgják ki koholt indokokkal a munkahelyéről, ha kiderül, hogy terhes és nem kényszerítik hazugságra az állásinterjún feltett indiszkrét, gyermekvállalási szándékát firtató kérdésekkel.</b></li><li><b>A magzatvédelem ott kezdődik, hogy a dolgozó fiatal párok gyermekvállalása nem azon múlik, hogy a szülők tudnak-e házat tenni a fenekük alá.</b></li><li><b>A magzatvédelem ott kezdődik, hogy a fiatal párok fizetésének kétharmada nem az albérlet plusz rezsire fordítódik.</b></li><li><b>A magzatvédelem ott kezdődik, hogy a fiatal pároknak nem kell hónapokig kutakodni mire olyan albérletet találnak, ahová a kegyes főbérlő kisgyermeket is beenged.</b></li><li><b>A magzatvédelem ott kezdődik, hogy a kismama megengedheti magának a kötelezőn felüli szűréseket és az egészséges életmódot még akkor is, ha magára marad.</b></li><li><b>És ott kezdődik, hogy a kórházban történő szülés körülményei nem egy gyári futószalaghoz hasonlatosak, és nem válik egy megalázó procedúrává, és nem kell több százezret perkálni az emberi bánásmódért vagy az emberhez méltó szobáért.</b></li><li><b>És a magzatvédelem ott folytatódik, hogy a szülő le tud ülni a gyermekével házi feladatot írni és beszélgetni, ahelyett, hogy másodállásban gürizne, amíg gyermeke magányos, dühös kamasszá nem serdül.</b></li><li><b>És ott folytatódik, hogy egy olyan világban, ahol mindez megvalósul, ciki abortuszra menni és tényleg csak az igazán szorító kényszer vihet rá valakit (pl. nemi erőszak).</b></li></ul><p class="bodytext">Természetesen ez mindenképpen egy keskenyebb, kevésbé kikövezett út az ideális világ felé, szélesebb és könnyebben járható út a tiltás, csakhogy az tudtommal a pokolba vezet...</p>
<p class="bodytext"><b>Nem tudom, hogy a T. Politikusok nem értik - akkor viszont rossz szakmát választottak - , vagy nem akarják érteni, hogy nem azért nem születik annyi gyermek, mert nem akarunk gyermekeket, hanem mert&nbsp;<i>nem engedhetjük meg magunknak</i>,</b>&nbsp;ugyanis ebben az országban már az is luxusnak számít, ha tisztességes körülmények között, megfelelő figyelem-ráfordítással szeretné az ember felnevelni és egyáltalán bevállalni gyermekét, még akkor is ha -valljuk be, a mai világban nagy eséllyel - egyedülálló szülő marad.</p>
<h2 style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', Times, serif; font-weight: normal; line-height: 1; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; font-size: 18px; ">Azoknak, akik azzal érvelnek, hogy a gyermekvállalás sok országban nem pénz kérdése...</h2>
<p class="bodytext">Ne neveljenek minket az európai civilizáció részének, bizonyos körülményekhez szokott fogyasztóknak, és akkor talán mi is felelőtlenül teleszüljük az országot pucér fenekű, csóró, beteges gyerekekkel, és megleszünk nyolcan is egy hulló vakolatú, ablak nélküli szobában, és megélünk a szemétben való turkálásból és a nemzetközi segélyszervezetek jóindulatából. Hiszen végülis működik ez is néhány kontinensen...</p>
<p class="bodytext">Csak hát, ki fog akkor adót fizetni?</p>]]></content:encoded>
			
			
			<pubDate>Wed, 13 Jul 2011 14:42:00 +0200</pubDate>
			
		</item>
		
		<item>
			<title>A napi rutin része a nők megerőszakolása Kongóban</title>
			<link>http://hu.mutternacht.de/home-hungary/hirek/singleview/article/a-napi-rutin-resze-a-nok-megeroszakolasa-kongoban.html</link>
			<description>Óránként 48 nőt erőszakolnak meg a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy új tanulmány szerint. A...</description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="bodytext"><b>Óránként 48 nőt erőszakolnak meg a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy új tanulmány szerint. A nők ellen elkövetett szexuális bűncselekmények beleivódtak a társadalomba, nemcsak a fegyveres konfliktusok által dúlt területeken, de a fővárosban is gyakoriak. Az értékes ásványi kincsekben gazdag országban a második világháború óta eltelt több mint 60 év legvéresebb háborúja dúl, amelyet a bányákra pályázó szomszédok is szítanak.</b></p>
<p class="bodytext"><a href="http://www.origo.hu/nagyvilag/komment/20110513-uj-minden-eddiginel-sokolobb-adatok-a-kongoi-nemi-eroszakrol.html?cmnt_page=1" target="_blank" >http://www.origo.hu/nagyvilag/komment/20110513-uj-minden-eddiginel-sokolobb-adatok-a-kongoi-nemi-eroszakrol.html?cmnt_page=1</a></p>
<p class="bodytext">&nbsp;</p>]]></content:encoded>
			
			
			<pubDate>Tue, 17 May 2011 12:38:00 +0200</pubDate>
			
		</item>
		
		<item>
			<title>Okos családtervezés mellett egészségesebbek a nők, csökken a szegénység</title>
			<link>http://hu.mutternacht.de/home-hungary/hirek/singleview/article/okos-csaladtervezes-mellett-egeszsegesebbek-a-nok-csoekken-a-szegenyseg.html</link>
			<description>Lester R. Brown, az Earth Policy Institute alapító elnöke a tudatos családtervezés anyagi...</description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="bodytext">Lester R. Brown, az Earth Policy Institute alapító elnöke a tudatos családtervezés anyagi támogatása mellett érvel a Guardiaan hasábjain.<br /><br /><br /><br />A népességnövekedés várható ütemére az ENSZ három különböző becslést állított fel. A legoptimistább forgatókönyv szerint a gyarapodás üteme 2042 körül megáll 8 milliárd főnél. A másik két változat szerint a Föld lakossága 2050-re 9,2, illetve 10,5 milliárd főre duzzad. A szegénység, betegségek és éhínség elleni küzdelemben csak akkor van esélyünk győzni, ha a három lehetőség közül az első, tehát a népesség stagnálása valósul meg. Ez viszont elképzelhetetlen a tudatosabb fogamzásgátlás, családtervezés híján - írja Brown.<br /><br />Jelenleg mintegy 215 millió nő – elsősorban a Szaharától délre eső afrikai országokban és Indiában –semmiféle segítséghez, információhoz nem fér hozzá a családtervezéssel kapcsolatban. Ha az érintettek családjait is hozzászámoljuk, a világ egymilliárd legszegényebb emberének jövőjét alapvetően befolyásolhatja, hogy sikerül-e változtatni ezen.&nbsp; Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) korábbi tisztségviselője, Joseph Speidel arra emlékeztet, hogy az érintett területeken dolgozó antropológusok beszámolói szerint e nők sokszor egyenesen rettegnek a következő terhességtől, gyerekszüléstől.<br /><br />Az ENSZ Népesedési Alapja és a Guttmacher Intézet becslése szerint, ha sikerülne e 215 millió nő számára biztosítani a szükséges szolgáltatásokat, azzal 53 millió nem kívánt terhességet, 24 millió abortuszt és 1,6 millió gyermekhalált lehetne elkerülni. Mindez összesen 21 milliárd dollárból lenne megvalósítható – azonban ez tartalmazná az AIDS terjedésének megállításához szükséges óvszerrel való ellátás költségeit is.<br /><br />A kisebb családméret hatalmas gazdasági előnyöket hoz. Bangladesben például, minden családtervezés támogatására elköltött dollár csaknem tíz dollár megtakarítást hoz a kormányzatnak a szociális kiadások terén. Ezt az összefüggést a nemzetközi segélyezési rendszer donor-államainak is érdemes volna szem előtt tartani - emlékeztet az Earth Policy Institute elnöke.<br /><br />A lassuló népességnövekedés hatásait „demográfiai bónusznak” nevezik a közgazdaságtanban. Ha a családméret gyorsan csökken egy országban, az a kiskorú eltartottak számának zsugorodását hozza magával. Ez a szegénység visszaszorulását, a megtakarítások és befektetések gyarapodásával jár együtt, gyorsítja a gazdasági növekedést. Japánban profitáltak először a családtervezésből, ott 1951 után hét év alatt csökkent felére a népességnövekedés üteme. Később Dél-Korea, Tajvan, legújabban pedig Kína, Thaiföld és Vietnam lépett erre az útra.<br /><br />Bár a gazdasági hatások általában nem tartanak tovább egy-két évtizednél, ez általában elég ahhoz, hogy egy országot a modern korba katapultáljon. Néhány olajban gazdag államot leszámítva, sehol sem sikerült modernizációs fordulatot végrehajtani a népességgyarapodás lefékezése nélkül.</p>
<p class="bodytext">&nbsp;</p>
<p class="bodytext">Forrás:<a href="http://nemekarca.postr.hu/okos-csaladtervezes-mellett-egeszsegesebbek-a-nok-csokken-a-szegenyseg" title="Opens external link in new window" target="_blank" class="external-link-new-window" > http://nemekarca.postr.hu/okos-csaladtervezes-mellett-egeszsegesebbek-a-nok-csokken-a-szegenyseg</a></p>]]></content:encoded>
			
			
			<pubDate>Thu, 21 Apr 2011 12:59:00 +0200</pubDate>
			
		</item>
		
		<item>
			<title>Egyiptom –  mi a problémák gyökere?</title>
			<link>http://hu.mutternacht.de/home-hungary/hirek/singleview/article/egyiptom-mi-a-problemak-gyoekere.html</link>
			<description>
Egyiptomban nemrég politikai zavargások, tûntetések, utcai harcok hívták fel a figyelmet arra,...</description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="bodytext"><span class="Apple-style-span"></p><div><p id="internal-source-marker_0.42832809151150286" class="bodytext">Egyiptomban nemrég politikai zavargások, tûntetések, utcai harcok hívták fel a figyelmet arra, hogy változásra van szükség. &nbsp;A társadalmi feszültségek oldódni látszanak, azonban kihívások sora vár majd az ùj kormányra. Gail Tverberg író, szerkesztô (Oil Drum), az Our Finite World címû népszerû blog vezetôje az alábbiakban rávílágít az arab ország valódi problémáira, ezek okaira és Egyiptom jövôbeli kilátásaira.</p>
<p class="bodytext">Egyiptom gazdasági problémáinak egyik fô forrása, hogy népessége rohamosan növekszik, így az ország energia- és élelmiszerigénye jelentôsen emelkedett. Az általa kitermelt exportálható olaj mennyisége azonban – az alábbi grafikont tanulmányozva jól látható – jelentôsen csökkent az elmùlt két évtizedben. Ez az olaj országon belüli felhasználásának megnövekedésével, illetve a kitermelt olaj mennyiségének csökkenésével magyarázható.</p>
<p class="bodytext">1.kép &nbsp;Egyiptom olajtermelése (production), fogyasztása (consumption), exportja</p>
<p class="bodytext">Mivel Egyiptom exportbevételei csökkentek, anyagi helyzete jelentôsen romlott az elmùlt idôszakban, az állami támogatások (elsôsorban az élelmiszer- és energia támogatás) pedig visszaestek. Az elmùlt néhány évben megugrott a földgáz exportja (lsd. grafikon), így szinten tudta valamenyire tartani e támogatások mértékét, azonban jelentôs bevétel emelkedés nem várható e területen.</p>
<p class="bodytext">2.kép &nbsp;Egyiptom földgáztermelése (production), fogyasztása (consumption) és exportja</p>
<p class="bodytext">Az elemzôk szerint Egyiptom fokozatosan válik olajexportálóból olajimportáló nemzetté. Mivel azonban a világ olajtermelése 2005 óta stagnál és az energiaigények világszerte növekednek, az exportálható olaj mennyisége is kevesebb. Aggodalomra adhat okot az is, hogy növekvô lakosságuk miatt az egyes olajtermelô országok is többet hasznosítanak. Az olaj kiteremelésének csökkenése az olajjal kapcsolatos iparágak (olajfinomítás, vegyipar) hanyatlásához vezethet, nem beszélve egy jelentôs bevételi forrás, a Szuezi-csatorna általi exportbevételek csökkenésérôl. A munkanélküliség 2010-ben 9,7%-os volt Egyiptomban (CIA World Factbook). Ha ez emelkedik, akkor további társadalmi feszültségekre kell számitani.</p>
<p class="bodytext">Egyiptom népessége évi 2%-kal emelkedik. A megmûvelhetô földterület nagysága csökken, több lakóházra és üzlethelyiségre van szükség (Egyiptom lakossága a Nílus-folyó köré koncentrálódik), ez pedig az ország által megtermelt élelmiszer mennyiség csökkenéséhez vezet. Egyiptom jelenleg is a világ legnagyobb bùza importáló országa. 2010-ben az élelmiszer 40%-át importálta, ebbôl 60% bùza volt. Az elôrejelzések szerint azonban a világ bùzatermelése nem tudja felvenni a versenyt a növekvô népesség gabonaigényével. </p>
<p class="bodytext">&nbsp;</p><div></div><p class="bodytext">3.kép &nbsp;Egyiptom népességnövekedése 1950 óta</p>
<p class="bodytext">Az olajárak emelkedése szoros összefüggésben van az élelmiszerárak emelkedésével. A grafikon jól mutatja, hogy a kettô szinte mindig együtt „mozog”. Ennek oka, hogy a gabonatermeléshez közvetlenül, a tároláshoz és szállításhoz pedig közvetve van szükség olajra. Ha a jövôben az olajárak emelkednek, akkor az élelmiszerárak is emelkednek, ami Egyiptomra nézve sorsdöntô.</p><div></div><p class="bodytext">4.kép &nbsp;&nbsp;Az élelmiszerár és az olajár növekedési trendje</p>
<p class="bodytext">Miért fontos mindez a világra nézve?</p>
<p class="bodytext">Egyre több arab orszag küzd hasonló problémákkal, mint Egyiptom. Az élelmiszerárak várhatóan mindenhol növekednek, viszont a támogatások emelését egy kormány sem engedheti meg magának. Az emberek elszegényednek, nô a tarsadalmi rétegek közti szakadék és ez feszültségekhez vezet. </p>
<p class="bodytext">A már említett Szuezi-csatornát érintô változások Európát jelentôsen befolyásolják. Az olaj és olajipari termékek északra, illetve délre irányuló import-exportja jelentôs mértékû ezen az ûtvonalon. &nbsp;Ha ez a rendszer bármilyen mértékben is sérül, akkor Eurôpának más szállítási ûtvonalat kell keresnie, ami valôszínûleg hosszabb, drágább, és hosszabb-rövidebb ideig felborítja azt az érzékeny egyensûlyt, ami &nbsp;jelenleg mûködôképessé teszi a kereskedést.</p>
<p class="bodytext">Az angol nyelvû cikk teljes terjedelemben itt megtalálható: <a href="http://ourfiniteworld.com/2011/01/29/whats-behind-egypts-problems/" target="_blank" >ourfiniteworld.com/2011/01/29/whats-behind-egypts-problems/</a></p>
<p class="bodytext">Fordította:  Bakaity Diána</p></div><p class="bodytext"></span></p>]]></content:encoded>
			
			
			<pubDate>Wed, 02 Mar 2011 12:35:00 +0100</pubDate>
			
		</item>
		
		<item>
			<title>Hány Föld kellene még?</title>
			<link>http://hu.mutternacht.de/home-hungary/hirek/singleview/article/hany-foeld-kellene-meg.html</link>
			<description>Forrás: www.footprintnetwork.org</description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="bodytext">Klímaváltozás, vízhiány, a városok lakosságának növekedése, a halászat hanyatlása, élelmiszerhiány, egekbe szökô energiaárak. Mindezek csak részei az emberiséget sùjtó ökológiai problémáknak, amelyekre gyors, határozott választ várnának a kormányoktól az érintettek. Választ, amely nemcsak a probléma felismerését, de határozott fellépést és megoldást is magában foglalna.<br /><br />A legszembeötlôbb és legaktuálisabb példáért nem is kell messzire mennünk: Az európai mediterrán régió országait 2010-ben gazdasági válság sùjtotta pénzforrásaik kimerítése következtében. Ami viszont további aggodalomra ad okot, az az a tény, hogy ezeket az államokat egy hosszabb idôre kiható környezeti válság is fenyegeti.<br />A régió rendkívül érzékennyé vált ökológiai szempontból az utóbbi években.</p>
<p class="bodytext"><br />A<b> Global Footprint Network </b>nemzetközi szervezet 2006-os kutatási eredményei azt mutatják, hogy az emberiség egyharmadának és a mediterrán országok szinte egész népességének jóval több természeti erôforrásra lenne szüksége a növekvô igények kielégítésére, mint amennyi a rendelkezésére áll. </p>
<p class="bodytext">A Global Footprint Network Mediterrán Kezdeményezés nevezetû programja 2010 jùniusában látott napvilágot a WWF, az UNESCO a Plan Bleu és a Tour Du Valat nevû szervezetekkel karöltve. Célja, hogy a mediterrán térség országainak természeti erôforrásoktól való függôségét, mint problémát a döntéshozóknak is bemutassa. Konkrét számadatokkal szándékozik bizonyítani azt, hogy egy ùjfajta megközelítésre és problémakezelésre van szükség ezekben az államokban. Olyan stratégiára, amely a régió politikusait bevonva segít a természeti erôforrások ésszerû kihasználásában. A Kezdeményezés elindítói ezzel ùjabb utat nyitnak abba az irányba, hogy az emberek észrevegyék: <b>csak egy Földünk van, és hamarosan ezt is elveszítjük ha erôforrásainkat a jelenlegi ütemben hasznosítjuk.</b><br /><br />A Global Footprint Network jelentése a mediterrán régió ökológiai lábnyomának<br />növekedésérôl bôvebben, angol nyelven<a href="http://www.footprintnetwork.org/images/uploads/MAVA_report_5.pdf" title="Opens external link in new window" target="_blank" class="external-link-new-window" > itt</a> elérhetô.</p>
<p class="bodytext">&nbsp;</p>
<p class="bodytext">Forrás: <a href="http://forrás:20/" title="Opens external link in new window" target="_blank" class="external-link-new-window" >www.footprintnetwork.org</a></p>
<p class="bodytext">&nbsp;</p>
<p class="bodytext">Fordította: Bakaity Diána</p>]]></content:encoded>
			
			
			<pubDate>Wed, 02 Mar 2011 12:21:00 +0100</pubDate>
			
		</item>
		
		<item>
			<title>Olajat égetni a környezetért?</title>
			<link>http://hu.mutternacht.de/home-hungary/hirek/singleview/article/olajat-egetni-a-koernyezetert.html</link>
			<description>http://totalcar.hu/magazin/&lt;wbr&gt;&lt;/wbr&gt;velemeny/levelkeOlajat égetni a...</description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="bodytext"><span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span"><span style="color: rgb(0, 101, 204);"><a href="http://totalcar.hu/magazin/velemeny/levelke" target="_blank" >http://totalcar.hu/magazin/&lt;wbr&gt;&lt;/wbr&gt;velemeny/levelke</a></span><br /><br />Olajat égetni a környezetért?</p><div><p class="bodytext">2008. július 21., hétfő 2:52</p></div><p class="bodytext">Rövid időn belül két nagyon modern, nagyon környezetbarát autó is járt szerkesztőségünkben. Ennek kapcsán szerzőnk meghasonlik, úgy emberi, mint autós újságírói mivoltában, világvégét vizionál, és kikel magából.</p><ul><li style="margin-left: 15px;">– Rácz Tamás</li></ul><div><p class="bodytext">A környezet védelme divatos. Az emberiség érzi, bajban van. A bolygó, amelyről egyelőre nem tud elköltözni, egyre kevésbé alkalmas otthonának. Erről persze maga az emberiség tehet: ész nélkül szaporodik, elhiteti magával, hogy nem élhet teljes életet folyamatos stresszel járó állandó nyüzsgés nélkül, és képtelen megszervezni, hosszú távú céloknak alárendelni létét.</p></div><p class="bodytext"><br /></p><div><p class="bodytext">Kilátástalan, hogy hat és fél milliárd ember a Föld erőforrásaira támaszkodva amerikai középosztály-szinten éljen, mégis valahogy mintha mindenki ezt akarná elérni. Ahelyett, hogy azon erőlködnénk, hogyan tudnánk megállítani a képtelen túlnépesedést; hogy legyen forgatókönyvünk arra az esetre, ha egy bazi nagy meteor megint erre téved; hogy ne fűtsük túl a világunkat; hogy, ha már ennyire szeretünk szaporodni, terjeszkedjünk kifelé, más bolygók irányába, inkább lassan kiesszük, kiháborúzzuk, kiautózzuk,<i>kifogyasztjuk</i><span class="Apple-converted-space">&nbsp;</span>magunk alól mindenünket, amink van. És közben azzal hitegetjük magunkat, hogy okosan tesszük.<br /><br />ha ők nem lennének, kihalna az utolsó bálna is</p></div><p class="bodytext">Sokkal jobban alszunk, ha elmondjuk magunkban párszor lefekvés után, hogy máma is megint milyen környezettudatosan főztünk, világítottunk, fűtöttünk, autóztunk. Biztos így van, hisz' a minél nagyobb fogyasztásban érdekelt szolgáltató, a gyártó maga biztosított erről.</p>
<p class="bodytext">Olajcégek, autógyárak, légitársaságok, közüzemi energiaszolgáltatók zöld levelecskéket, két eget, vizet építenek be logóikba, hogy a fogyasztók azt higgyék, ha ők nem lennének, kihalna az utolsó bálna is. Zöld fenyőfa matricát ragasztanak a busz kipufogója fölé. Pedig e hatalmas világvállalatok, lássuk be, épp azért léteznek, hogy a Föld erőforrásait, legyen az akár az utolsó bálna is, átalakítsák nekünk, hogy mi elfogyaszthassuk. És az államoknak, akik mindezt kordában tarthatnák, mintha egyre kevesebb befolyása lenne rájuk.</p>
<p class="bodytext">Nem tudom, hogy lehetne mindennek katasztrófák nélkül ténylegesen véget vetni, de biztosan nem úgy, ahogy a nagy autógyárak teszik. Hogy ráírják a termékükre: zöld. Vagy kék.&nbsp;...</p>
<h3>Na, ha olyan okos vagyok, mondjam meg, mi a megoldás! Na? Na?</h3>
<p class="bodytext">Három dolog: egyrészt most egy darabig ne szaporodjunk. Úgy két-három generációig családonként elég max. egy gyerek, szerte a világon. Ez alapvető, szükségszerű, csodálom is, hogy a média, a politika alig-alig foglalkozik a témával. Pedig, ha nem korlátozzuk magunk a létszámunkat, majd korlátozza a természet, csak ő nem lesz finom és belátó.</p><div><p class="bodytext">most egy darabig ne szaporodjunk</p></div><p class="bodytext">Másrészt ne fuvarozzunk és ne rohangásszunk annyit. Oké, egy kis ananászt hozhatunk Elefántcsontpartról, ne együnk folyton almát, de hogy nap mint nap Mátratej logós tej érkezik Szombathelyre, mizós Debrecenbe? Nekem ne mondja senki, hogy van az a logisztikai ok, ami ilyesmit indokol. Fogyasszuk helyben, ami helyben terem. És én is, minek járok be minden nap hatvan kilométerre, meg vissza? Itt ez a jó kis internet, egy csomó jövés-menést meg lehet spórolni vele.</p>
<p class="bodytext">nem kevesebb olajat kéne égetni a közlekedéshez, hanem egyáltalán nem kéne</p>
<p class="bodytext">Harmadrészt ne pocsékoljuk már ilyen durván az energiát. Nagyobb méretekben is nyomasztó a dolog, például a csupaüveg, nyáron hűtött, télen fűtött plázák, a téli utcai vásárokra kirakott palackos gázégők, de néha a mikrovilágomban is égnek áll a hajam. A szerkesztőségünknek helyt adó irodaház első szintjén négy hűtőautomata található, kóla, csoki, ropi, tea, minden. Van vagy harminc fok a szinten, annyira fűtenek a hűtők. Pedig egész nap megy a házban a klíma, hogy elvigye az árammal termelt hőt. Mindehhez az kéne, hogy mindenki belássa: a régi világnak vége. Az extenzív növekedés, az évről évre több és több olaj elégetése nem megy tovább, se hely, se üzemanyag, más irányba kellene fejlődni. És ehhez teljesen máshogy kéne gondolkodnunk; nem kevesebb olajat kéne égetni a közlekedéshez, hanem egyáltalán nem kéne, sőt, végig kéne gondolni, hogy minek is közlekedünk annyit egyáltalán. Akár bummal, akár nyüszítéssel, de mindenképp nagy szívással lesz vége az olajkorszaknak.</p>]]></content:encoded>
			
			
			<pubDate>Fri, 17 Dec 2010 15:02:00 +0100</pubDate>
			
		</item>
		
		<item>
			<title>Kisebb családdal lehet küzdeni a klímaváltozás ellen</title>
			<link>http://hu.mutternacht.de/home-hungary/hirek/singleview/article/kisebb-csaladdal-lehet-kuezdeni-a-klimavaltozas-ellen.html</link>
			<description>http://inforadio.hu/hir/&lt;wbr&gt;&lt;/wbr&gt;eletmod/hir-214781
Kisebb családdal lehet küzdeni a...</description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="bodytext"><span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span"><span style="color: rgb(0, 101, 204);"><a href="http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-214781" target="_blank" >http://inforadio.hu/hir/&lt;wbr&gt;&lt;/wbr&gt;eletmod/hir-214781</a></span><br /><br /></p><div><h3>Kisebb családdal lehet küzdeni a klímaváltozás ellen</h3>
<p class="bodytext"><span>2008. július 25., péntek 21:20</span><span class="Apple-converted-space">&nbsp;</span><span>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;InfoRádió / The Daily Telegraph<br /><br /></span></p><div><p class="bodytext"><b>A brit háziorvosoknak azt kéne tanácsolniuk a szülőknek, hogy két gyereknél ne vállaljanak többet, mert így eredményesen lehet küzdeni a klímaváltozás ellen - állítja két angol doktor.</b><br /></p><div><p class="bodytext">&nbsp;</p></div><div><div><p class="bodytext"><span style="color: rgb(0, 101, 204);"><a href="http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=39114" title="Hirdetés" target="_blank" >http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=39114</a></span></p></div></div><p class="bodytext">Minden héten másfél millióval nő a Föld népessége, és az Egyesült Királyságban világra jött újszülöttek életük során több üvegházhatást okozó gázt fognak használni, mint azok a gyerekek, akik a fejlődő világban születnek - állítja két angol doktor.<br /><br />A British Medical Journal szaklapban megjelent tanulmány szerint a háziorvosoknak beszélniük kéne a páciensekkel a klímaváltozás hatásairól, és tanácsolniuk kell nekik, hogy gondolkozzanak el: megéri-e nagycsaládot tervezni.<br /><br />A két orvos ugyanis azt állítja: a globális felmelegedés elleni küzdelem egyik eszköze lehet, ha a brit szülők kisebb családot alapítanak.<span class="Apple-converted-space">&nbsp;</span><br /><br />A szakértők hozzáfűzik: a fogamzásgátlás támogatása is segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben, mivel így le lehetne csökkenteni a nemkívánt terhességek számát is, ami az utóbbi időben komoly gondot jelent a szigetországban.<br /><br />A doktorok szerint az új családpolitikához nincsenek szükségek olyan drákói törvényekre, amiket Indiában és Kínában vezettek be, hogy csökkentsék az újszülöttek számát. A tanulmány szerzői azt az Iránt hozzák fel pozitív példának, ahol a pároknak a házasságkötés előtt külön felvilágosítást tartanak a családtervezésről és a fogamzásgátlásról. 15 év elteltével Iránnak sikerült a korábban átlagos 5,5 tagú családot 2 fősre csökkenteni - és ezzel nem növekszik, hanem stagnál a közel-keleti ország lakosságszáma.<br /><br />A vizsgálat idézi egy angol szervezet becslését is, ami szerint minden gyerek, aki az Egyesült Királyságban születik, 160-szor több üvegházhatást okozó gáz kibocsátásáért felelős, mint az a gyerek, aki Etiópiában látja meg a napvilágot.</p></div></div><p class="bodytext"></span></span></p>]]></content:encoded>
			
			
			<pubDate>Fri, 17 Dec 2010 15:01:00 +0100</pubDate>
			
		</item>
		
	</channel>
</rss>
